A calcio meggyengült. Nem is kicsit. Ezt már a legszkeptikusabbak is elismerik. Most el lehetne kezdeni gondolkodni, hogy miért is gyenge az olasz futball, de erről még ne beszéljünk. Csak koncentráljunk a keddi BL-meccsre...
Kedden Milánóban olyan dolog történt, ami 5 éve elképzelhetetlennek tűnt. Az Inter 5-öt kapott a Schalke 04-től. Ez nem is lenne akkora gond, ha mondjuk hetet vágtak volna, de nem így történt. A vége: 2-5. A visszavágón négyet kell vágnia legalább az Internek...
Egy Schalke szintű együttes nem verhet el egy olasz top csapatot. Akár az Interről, akár a Milanról, akár a Juvéról legyen is szó. Ez egyszerűen nem így van. Az, hogy egyszer-kétszer kikap valamelyikük a Bayerntől, megeshet. Tőlük nem szégyen kikapni (talán...), de a Bundesliga hátsó részében található csapattól az. Ez az Inter tavaly triplázott. Mi történt azóta? Egy edzőváltás. Elment a Special One. De tényleg ennyit jelent egy edző? Kétlem. Mourinho remekül csinálja azt, amit tud, de egy csapat nem eshet szét ennyire, mint most az Inter tavaly óta.
A keret magja nem változott, azonban egy új edző érkezett. Nem túl sok tapasztalattal, semmilyen interes hátérrel, sőt. Leonardo köztudottan Milan tifoso, nem véletlenül, hiszen éveket húzott le piros-feketében. Moratti nem gondolhatta komolyan, hogy egy Milan-szurkoló lesz a csapata edzője. Őrültség, biztos, hogy ez is közre játszik a csapat mostani visszafogott teljesítményén.
Ettől függetlenül szégyen, ami ma Olaszországban folyik. Nem véletlen a gyenge válogatott-szereplés, a klubok egyre rosszabb teljesítménye az európai kupákban. Meg is lett az eredménye, Olaszország 2012-től már csak 3 csapatot indíthat a BL-ben.
Várunk vissza, mélyen tisztelt calcio!
